Il pleuvait sur Nantes ce lundi matin de septembre, une pluie fine qui collait aux vitres de l'agence du Crédit Mutuel, boulevard Guist'hau. Sept heures cinquante-cinq....
Chaque soir à 18h30, Julien attrapait ses clés. Trois ans que ça durait, et moi, Camille, quarante-et-un ans, prof de piano à Angers, j'avais fini par...
Je n'ai pas épousé Julien par amour. Je l'ai épousé parce que pendant six mois il m'a vendu l'image d'un homme qui n'existait pas. Et parce...
La mañana después de mi boda, la mano abierta de mi esposo se estrelló contra mi cara delante de toda su familia porque no me arrodillé...
Ik ben Marieke, tweeënveertig, projectleider bij een adviesbureau in Utrecht. Al negen jaar rij ik drie keer per week naar Almere en terug voor mijn ouders...
Ho quarantatré anni e faccio l'avvocata tributarista a Bologna, uno studio in via Farini con troppe pratiche e troppo poco tempo. Tre settimane fa è successa...
Negyvenhárom éves vagyok, gépészmérnök egy győri autóalkatrész-gyárban, és három hete történt valami, ami végre megállított a hétköznapi rohanásban. Semmi drámai. Csak egy pillanat, amilyen néha becsapódik...
Je mi čtyřicet tři a před třemi týdny se stalo něco, co konečně zastavilo ten můj uhánějící kolotoč. Žádné drama, žádná tragédie. Jenom jeden obyčejný úterní...
Kai mama pasibeldė į mano buto duris Žaliakalnyje, rankose ji laikė tik vieną mažą krepšelį. Ne lagaminą, ne dvi dėžes daiktų – vieną pilkšvą krepšį, kokį...
Jmenuju se Božena Kadlecová, je mi sedmdesát čtyři a bydlím na kraji Kolína, tam co ulice Sokolská přechází rovnou do polí. Před dvěma lety jsem pohřbila...